Keringési eredetű köhögés

Mellkasi fájdalom, szédülés, levertség – többek között ezek a keringési rendszer betegségeinek legjellegzetesebb tünetei. Bizonyos esetben azonban a köhögés is előre jelezhet súlyos problémákat. Mire kell figyelnünk?

A keringési rendszer betegségei a világ fejlett országaiban első számú halálozási oknak számítanak, átlagosan minden második ember életének ez a betegségcsoport vet véget. Jellegzetesen mellkasi fájdalom, fáradtság- és levertségérzet szerepel a legtipikusabb tünetek között, ám akár a köhögés is komoly keringési rendellenességet jelezhet.

Köhögéssel kísért fulladásérzés

A keringési elégtelenség következtében kialakuló nehézlégzés gyakran jár száraz köhögéssel is. Köhögéssel járó nehézlégzés nem csak konkrét tüdőbetegség eredménye lehet, keringési elégedetlenség esetén is kialakulhat.

Ugyanis ha a szív nem működik megfelelően, akkor a tüdő sem tud, a légtartalom csökkenése (restriktív zavarok), továbbá a légutak szűkülete pedig fokozza a légzést, ami köhögéssel kísért fulladásérzetet okoz.

A leginkább belégzési jellegű nehézlégzés oka legfőképpen a tüdőpangás, amely a bal kamra szisztolés vagy diasztolés gyengeségének eredményeként alakul ki. A légzőközpontot a kitágult tüdőkapillárisok ingerlik, emellett az oxigénellátás csökkenése, a széndioxid felszaporodása és a savas pH szintén köhögésre késztetik a beteget.

Fulladásérzés és köhögés fizikai terheléskor

Általában, ha a bal szívkamra nem végzi megfelelően a feladatát és nem pumpálja át a vért, az a tüdőből érkezve feltorlódik, a tüdő így vértelt lesz. A keringési elégtelenség korai stádiumában nyugalomban még panaszmentes a beteg, majd a probléma előrehaladtával párhuzamosan már egyre csekélyebb fizikai terheléskor is fellépnek a tünetek, végül igen súlyos szívelégtelenség esetén már nyugalmi állapotban is megjelenik a fulladásérzés és a köhögés.

Szívasztma

Ha a szív nem pumpálja megfelelően a tüdő számára szükséges vért, egyes esetekben a tüdőben folyadék is összegyűlhet, a tüdővizenyő pedig nem csak nehézlégzést okoz, hanem fojtó- és nyomóérzést is, melytől szintén köhögéssel próbál megszabadulni a szervezet. Ha a folyamat a légutak szűkületével jár és zihálás lép fel, szívasztmáról beszélünk. Viszonylag korai figyelmeztető jele lehet az ismétlődő éjszakai nehézlégzés, fekvő testhelyzetben megjelenő légszomj, amely felülésre enyhül.

A nehézlégzés és vele együtt a köhögés szívkoszorúér-betegség esetén is jelentkezhet. Általában fizikai terhelés alatt, de komoly esetben már csekély tevékenység során vagy akár nyugalomban is felléphet.

Keringési eredetű köhögés – vegyük komolyan!

A legtöbb esetben köhögéssel valamilyen idegen anyagot, váladékot tisztítunk ki a torkunkból, ami teljesen egészséges és természetes reakció. Keringési rendellenesség során ugyanakkor lassul a véráramlás, ami szöveti oxigénhiányt eredményez és megnöveli a nyomást a tüdőben is. A beteg köhögni kezd, és előfordulhat, hogy köpetébe is vér kerül. A keringési eredetű köhögést komolyan kell venni, mert súlyos betegségek állhatnak a hátterében: akut vagy krónikus szívelégtelenség, szívbillentyűzavarok, szívburokgyulladás. Korai stádiumában állandó, fojtogató és fárasztó köhögésre figyelhet csupán fel az ember, amelyet nehéz légzés kísér. Ezt később fokozódó mellkasi fájdalom, légszomj és barnás-vöröses, véres köpet követheti, ez utóbbi esetében már súlyos szövődmények veszélyeztetnek, és tanácsos mielőbb szakorvos véleményét kikérni.

Mit tehetünk a keringési betegségek megelőzéséért?

Életmódunkkal sokat tehetünk a keringési alapú betegségek megelőzéséért. A rendszeres testmozgás, változatos és egészséges étrend – kevés fűszerrel és zsíros étellel – illetve a stresszes, túlhajszolt életmód kerülése elősegítheti, hogy a köhögés csak egy hidegen kortyolt üdítő után törhessen ránk.


close