Fulladásos köhögés

A fulladásos köhögés jellegzetesnek számít az asztmás megbetegedések esetében, ám előfordulhat emellett tüdőgyulladás és mérgezések során is.

Az asztmásoknál a bronchusok fokozott reaktivitása figyelhető meg, a légzési nehezítettséget együttesen alakítja ki a hörgők simaizmainak összehúzódása, a fokozott nyákképződés, a megvastagodott nyálkahártya, a leváló hámsejtek és a gyulladásos sejtekkel való beszűrődés.

A fulladás köhögés rohamokban jelentkezhet, bizonyos provokáló ingerek idézik elő, például pollenek nagy koncentrációja, testmozgás, hideg. A hörgőket eltömítő váladék köhögési ingert vált ki, jellegzetes a szörtyögés, sípolás, búgás.

A fulladásos köhögés szívbetegek esetén is előfordulhat: szívelégtelenségben szenvedőknél a szív gyenge pumpafunkciója a tüdő pangását idézi elő, vagy a meglévő tüdőbetegség „visszahatva” rontja a szív pumpafunkcióját. Emelkedett nyomás alakul ki a tüdőben, jellegzetes tünet a köhécselés.

A krónikus obstruktív tüdőbetegségek – az emphysema és a krónikus bronchitis légzőszervi eredetű légzési nehezítettséget okoz, a krónikus bronchitisre a legjellegzetesebb tünet a reggeli nagy mennyiségű nyák ürítésével járó köhögés illetve köpetürítés.

A fulladás és a köhögés együttesen, azaz a fulladásos köhögés jelentkezhet még légúti irritánsok belégzése során, tüdőgyulladásban, mérgezésekben, tüdőembóliában, stb.


close