A rekedtség okai

A rekedtség gyakori, és szinte mindenki által megtapasztalt oka a hangszálak túlzott igénybevétele, amikor kiabálás, hangos beszéd nyomán lép fel ez az állapot: ilyenkor a nyálkahártyán apró duzzanat keletkezik.

A duzzanat pihentetéssel könnyen visszafejlődhet, ha azonban további megerőltetés éri a hangszálakat, akár maradandó csomóvá is alakulhat, tartós problémákat okozva.

Gégegyulladás

Szintén igen jellemző ok a legtöbbször valamilyen fertőző betegség (köhögéssel, náthával, torokfájással járó megfázás, influenza stb.) következtében fellépő gégegyulladás, amely a hangszalagok megduzzadásával jár, ez pedig közvetlenül vezet a rekedtséghez. Ártalmas külső körülmények hatására a gyulladás állandósulhat is: idült hangszálgyulladás elsősorban a dohányosoknál fordulhat elő, de huzamosan fennálló munkahelyi ártalmak (por, irritáló gázok, gőzök) is felelőssé tehetők érte.

Rekedtség egyéb lehetséges okai

Kiválthatják továbbá ezt a hangképzési rendellenességet a hangszalagok jó- (mint a polipok, csomók, ciszták) és rosszindulatú elváltozásai, a gastrooesophageális reflux betegség (GERD), amely esetben a gyomor a nyelőcsőbe jutott savas tartalma irritálja olyan módon a hangszálakat, hogy az kiváltja a rekedtséget.

Úgyszintén közrejátszhatnak a rekedtségben egyes idegrendszerei megbetegedések, köztük a Parkinson-kór vagy a szklerózis multiplex, valamint bénulások, traumák, endokrinológiai problémák, illetve veleszületett fejlődési rendellenességek is.

Rekedtség: ekkor forduljunk orvoshoz

Ha a rekedtség kiváltó okát a paciens nem tudja pontosan beazonosítani, az állapot három hétnél tovább húzódik, ha mellette nyelési zavar, köhögés, véres köpet, a beszéd vagy a nyelés során tapasztalt fájdalom jelentkezik, mindenképpen fül-orr-gégész szakorvoshoz kell fordulni.

További ajánlott cikkünk ebben a témában: Rekedtség kezelése


close